A hullámos papagáj

 Hullámos papagáj

            A HULLÁMOS PAPAGÁJ TÁPLÁLÉKA

A hullámos szerény, de nem igénytelen madár. Aki elintézettnek véli takarmányozását azzal, hogy a kereskedelmi keverékekből eléje önt egy keveset, még nem tartja jól, ez csak arra elég, hogy éhen ne haljon. Hogy tényleg jól érezze magát, fejlődjön és szaporodjon is, fehérjedús táplálékra, vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre is szüksége van. A megfelelő táplálás, tápanyag ellátottság az egészség egyik alapfeltétele. Az elhízás éppúgy nem kívánatos, mint az alultápláltság.

Egy-két madár etetésére, alaptakarmányként a dobozos magkeverék megfelelő. Jó minőségű magok alkotják, szigorú minőségellenőrzésnek alávetve, a kereskedelemben állandóan kapható, kifogásról ritkán hallani. Ha már kisebb-nagyobb állománnyal rendelkezünk, olcsóbb, ha a keveréket magunk állítjuk össze úgy, hogy az egyes magféleségeket közvetlenül a termelőnél vagy magkereskedőnél, malomban stb. vásároljuk. Ez azt jelenti, hogy a minőségellenőrök is mi vagyunk. Az idegen mag csökkent értékű, sőt veszélyes is lehet, az átvétele előtt néhány szempontra ügyeljünk.

A mag ne legyen poros, azaz legyen tiszta. Színe, szaga, nagysága a fajra ill. fajtára jellemző. Tehát nem lehet dohos, egér vagy penészszagú, égett, túlszárogatott. Ne tartalmazzon pelyvát, töreket, léhát, üszögös, törött, hántolt szemeket, egérürüléket, földet, ne legyen molyos. Lehetőleg ne tartalmazzon ismeretlen gyommagvakat, ugyanakkor a zabba keveredett köles vagy fénymag nem számít minőségcsökkentőnek. Értékes egyedekkel, állománnyal ne etessünk ocsút, végaljat. Az olcsó mag néha nagyon drága lehet!

A mag tárolását száraz, szellős helyen végezzük, a legjobb erre a célra a padlás: Zsákos tárolásra bevált a kender vagy jutazsák, a zárt műanyag alkalmatlan. Közvetlenül ne kerüljenek a cementpadozatra, vagy faraklapra rakjuk, gerendára fektetett deszkákra, esetleg polcokra. A keverék tárolására igen jók a zárható papír- vagy fahordók, ha nem tartalmaznak ártalmas vegyszer vagy növényvédőszer maradványt. Kisebb mennyiség számára bevált a papírdoboz vagy zacskó, esetleg vászonzacskó. Mindig aratás után közvetlenül vásároljunk, és akkora készletet tartsunk, hogy a következő termésig elég legyen. A "kombájntiszta" mag gyakran poros, szennyezett, inkább tisztítottat vegyünk, még ha valamivel drágább is. Érdemes a vásárolt maggal csíráztatási próbát végeznünk: petricsészébe méretre vágott szívópapír korongot helyezünk, kiszámolunk rá 100 db (vagy arányosan kevesebb) magot, megnedvesítjük és 3-4 nap múlva megnézzük, hány csírázott ki. A kicsírázottak száma, osztva a mintaszámmal, szorozva 100-al, adja a csírázási százalékot. Ha ez eléri a 95-öt, magunk kiváló. Ez alatt csak jó, de 50%-ig még etethető. 50% alatt madáreleségnek alkalmatlan, öreg.

A normál hullámos napi magfogyasztása kb. 5 g, de több-kevesebbet elpazarol. Magkeverékkel etetjük, ami vegyes kölesből, fénymagból és zabból áll, 75-20-5%-os javasolt összetételben. Jómagam is ezt az arányú keveréket etetem. Természetesen ez nem minden helyzetben kötelező, örökérvényű arány! Télen, a röpdében tartott hullámosnál a zab akár 25%-ig is növelhető, eddig nem észleltem, hogy hátrányos lenne. A fénymag-köles aránya a fénymag mindenkori beszerezhetőségétől és árától függ, nem azért, mivel a hullámosnak ennyire van szüksége. (Muhart sem azért nem kap a hullámos, mert nem enné meg, hanem mert drága.) Költési szezonban, a fiatal madarak és a betegek eleségében a fénymag aránya akár 30%-ig is emelhető. A pihenőben tartott ivarérett madarakéban 10-12%-ra lecsökkenthető.

Az eleség gerincét mindenképpen a köles képezi. A szakirodalomban olvashatunk a Dakota, Plata, Szenegál, manna, japán stb. kölesről. Hazai állományunk nagyon jól megvan a vörös, sárga, fehér kölesen, vagy ami még jobb, ezek vegyes keverékén. Ezeknél a kölesfajtáknál, ill. színváltozatoknál a maghéj vastagsága nem egyforma. Papagájaink a vékonyhéjúakat részesítik előnyben, és valószínűleg ízbeli különbség is lehet köztük. Nemcsak a vörös, de a sárga kölesnek is akad vastaghéjú változata, de ez az időjárástól is függ, szárazságban vastagabb a maghéj. A főterményként vetett köles jó minőségű, a másodvetésűnél előfordulhat, hogy nem érett be, agyonszárogatták, megpenészedett stb.

A hullámos papagáj főbb mageleségeinek tápanyag összetételét a táblázat szemlélteti:

HULLÁMOSUNK A NYITOTT ETETŐTÁLBA VISSZAKÖPI AZ ÜRES MAGHÉJAT ÉS HA EZT NEM TUDJUK, AKÁR ÉHEN IS PUSZTULHAT, HISZEN LÁTSZÓLAG VAN ELŐTTE! ÖNETETŐBEN A MAG ELAKADHAT, ELSŐSORBAN A ZAB.

Valamennyi papagájfaj nagyon kedveli a csumizt (helytelen, de közismert szóval: a fürtös kölest). Vékony héját még a legyengült, beteg madár is könnyen kibontja, sokuk életét mentette már meg. Külön program a madár számára, amíg egyenként kiszemezgeti a bugából. Ideális táplálék a nemrég kirepült fiatalok számára, a kalitban vagy röpdében csomóban felakasztott buga. Nemcsak enni tanul meg, de közben tornászik, sokat ügyesedik, erősödik. Ha bővében vagyunk, hullámosonként naponta 1-1 bugát számíthatunk. Mielőtt felakasztjuk, ajánlatos beáztatnunk, így kevesebb mag fog kiperegni - és elpazarolódni - belőle. Csíráztatva is adhatjuk: a vízbe áztatott bugákra polietilén zacskót húzunk, mihelyt a csíra mutatkozik, etethető. Sok tenyésztő, aki kisebb-nagyobb kerttel rendelkezik, maga termeli meg az éves csumiz-szükségletét. Március közepén vetjük, 30 cm-es sortávolságra, sekélyen. A sorokat meg kell kapálnunk. Egyelés nélkül többet terem, egyelve (30 cm-re kiritkítva) nagyobbak a bugák. Aratásával ne várjuk meg a teljes érést, viaszérésben (amikor a mag körömmel már szétnyomható) vágjuk, és száraz, hűvös helyen, csomóban felakasztva szárogatjuk, ügyelve arra, hogy meg ne penészedjen. A félérett bugák is etethetők, nagyon természetszerű táplálék.

A cirokfélék etetésével nálunk is kísérleteznek. Míg a lemorzsolt magot, a fiatal korától hozzászoktatott hullámos zokszó nélkül megeszi, az öregek csak kényszeredetten, jobb híján. A röpdében felakasztott bugát a hullámosok éppúgy eszik, akár a csumizt.

A hullámos természetes nevelő tápláléka Ausztráliában, a különböző pázsitfűfajok félérett magvaiból tevődik össze. Közülünk talán senki sem tud arra berendezkedni, hogy a fiak nevelését erre alapozza, (és a költési szezont sem korlátozhatjuk nyárra és ősz elejére) de madaraink étrendjét változatosabbá tehetjük, amellett olcsóbbá is. Mint sok minden, ez is szokás dolga. Amikor az első nyaláb félérett magvakat tartalmazó fűcsomót felakasztottam a növendék madarak kalitjában, meglepetésemre nem a magot kezdték el enni, hanem a leveleket. Csak később fedezték fel, hogy más része is ehető. Június közepétől, a rétek és parlagok tömegével kínálják a fűmagot. Gyűjthetjük a francia- és olaszperjét, tarackbúzát, több rozsnok, tippan, csenkesz magját, a hélazabot, kakaslábfüvet stb. Nem pázsitfűféle növények, de hullámosaink szívesen fogyasztják az utifű fajok, disznóparéj, pásztortáska és a labodafélék magvait, a felmagzott mangold, cékla, spenót és sóskaszárakat is. Ezek akár a fagyokig frissen gyűjthetők, de ha kellő befogadóképességű hűtőszekrényünk van, kisebb-nagyobb adagokat elrakhatunk a téli szűkösebb napokra, és felengedve etethetők. Hullámosaink kedvence a csemegekukorica, nyár végén már szintén érik. Előnye a többi fajtával szemben az, hogy sokáig marad tejesérésben, de még ez is nyújtható, ha szakaszosan vetjük, mivel a tenyészideje elég rövid. A gabonafélék is vethetők szakaszosan, ha a kertünkben pár m2-t tudunk erre áldozni.

A csíráztatott magvak viszont mindenki számára, kellő mennyiségben és időben rendelkezésre állhatnak. Csírázáskor a keményítő átalakul, és enzimek kezdik el működésüket. Nem egy tenyésztő, a szokványos lágyeleséget csak a madarak kondicionálására eteti, de a fiakat a szülőkkel csíráztatott magvakkal nevelteti fel. Bár a köles, cirok és fénymag is csíráztatható, a búza és a zab 2:1 arányú keveréke vált be a legjobban. Ha csak egy-két madarunk van, nem nagyon érdemes bíbelődnünk vele, de már egy kisebb állománynál igen. A magból a port előzőleg szitáljuk ki és ügyeljünk, hogy törött és sérült szemek ne legyenek közte, mivel ezek megpenészedhetnek, és erjedni kezdhetnek. A magkeverék 3-4 nap alatt kicsírázik, de ez a hőmérséklet függvényében valamivel rövidebb és hosszabb is lehet. Az első napon egy zárt edénybe tesszük a magot, és annyi vizet öntünk rá, hogy teljesen ellepje. A második napon átöntjük egy szűrőedénybe, csap alatt kimossuk, és egy vödörbe állítjuk, amiben csak annyi víz van, hogy épp a mag legalját elérje. Harmadik nap kimossuk, és most már az edényt szárazon állítjuk, letakarva. A negyedik napon ismét kimossuk. A mag akkor etethető, ha a csíra éppen pattan. Ha már centis, zöld csírája van, az már inkább zöldeleség értékű. Az átmosást mindig addig folytatjuk, amíg az elfolyó víz éppoly tiszta, mint a csapvíz. Csak a féleségre jellemző "ázott mag" szagú, tehát sem tejsav, pláne vajsav, élesztős vagy bűzös nem lehet. A csíráztatott magot akkor kezdjük etetni, amikor hullámosainkat kezdjük felkészíteni a tényész-szezonra, és akkor vonjuk el, amikor a költést le akarjuk állítani, tehát a második vagy harmadik fészekalj kirepülésekor. A pihenő tenyészmadarakat, csíráztatott maggal tömnünk felesleges.

Bizonyos mennyiségű, könnyen emészthető fehérjére a kifejlett madaraknak is szüksége van, a sejtek regenerálódásához és a tollazat pótlásához. Tenyészidőszakban a tojó fehérjeigénye lényegesen meghaladja a hímét, elvégre a tojások kihordása, begytejtermelés a feladata.Nagy a cseperedő fiak fehérjeigénye is; a tojásból kikelt fiakat a szülők eleinte begytejjel etetik, majd áttérnek a begyben puhított magvakra.

A fehérjedús tápláléknak számtalan jó és még annál is jobb receptje ismert a madarászok között. Talán a legrégebbi, a kanáritenyésztők által elterjesztett tojásos eleség. Lényege, hogy a tojást kb. 30-40 percig főzzük, majd lereszeljük, 1:1 arányban morzsát adunk hozzá, hogy a levét feligya, és az állaga morzsálódó legyen. Kiegészíthetjük még egészen apróra vágott petrezselyem- vagy sárgarépazölddel, zeolittal, kalcium-foszfáttal, sovány sajttal, tejporral, bébitápszerrel, vagy akár lucernaliszttel. Nagyon jó lágyeleség a tejbe áztatott és kinyomkodott száraz kenyér vagy zsemle. Erdélyi tenyésztőknél, a forradalom előtt, amikor a tojás szinte elérhetetlenné vált, a főtt rizs etetése terjedt el, májporral keverve. Ezzel is egészséges fiak nevelődtek.

A lágyeleségből csak annyit adjunk, amennyi rövid idő alatt elfogy, mivel főleg a nyári melegben igen hamar romlik. Naponta kétszer, reggel és délután etetünk, az edényt minden alkalommal mosogatószeres oldattal mossuk ki. A lágyeleség hűtőben is tárolható, nem kell minden nap frissen készítenünk. Természetesen, csak akkor tehető a madarak elé, amikor szobahőmérsékletűvé melegedett.

Aki túl kényelmes ahhoz, hogy a reggelt tojásfőzéssel kezdje, etetheti a kész lágyeleségek valamelyikét. Ezek mézes piskótából, kétszersültből, szójalisztből, tej- és tojásporból, négermagból, ásványi anyag és vitamin kiegészítőkből állnak. A Quiko pl. 17,5% nyersfehérjét, 4,7% nyerszsírt, 3,8% nyershamut, 0,90% nyersrostot tartalmaz. Tulajdonképpen nem jobbak ezek sem a természetes lágyeleségnél, de biztonságosak, gyomor és bélfertőzést nem okoznak.

A vad hullámos másik természetes nevelőelesége a zsenge zöld, de az idősebbek is szívesen fogyasztják. Hogy saját hullámosaink miből mennyit esznek, az nagymértékben szoktatás dolga, ne lepődjünk meg azon, ha kezdetben idegenkednek tőle. Szerencsére, környezetünkben nincs olyan sok mérgező növény, hogy meg ne jegyezhetnénk. Mérgezőek a kuyatejfélék, a burgonya levele, szára, bogyója, de a csírája és a zöld gumója is. Rokonságába tartozó gyomnövényeinktől is óvakodjunk: a lampionvirág, zsidócseresznye, a csucsor (ebszőlő), beléndek, maszlag is hasonló. A tikszem levele a tyúkhúréra emlékeztet, de a virága piros. Szerencsére nem olyan gyakori. Mérgező növény környezetünkben a farkasalma, a kereklevelű repkény, nárcisz, hóvirág, jácint, gyöngyvirág, tulipán, stb.

A zöldeleség etetésének is van néhány aranyszabálya. Csak az általunk ismert növényeket gyűjtsük be, ismert helyről, amit nem permeteztek le gyomirtóval, vagy növényvédő szerrel. Mellőzzük a kutyafuttató területeket és a gépjárműforgalmú utak közvetlen környékét. Etetés előtt a leveleket, szárat, mossuk le, és szikkasztva adjuk. Ne etessünk földes, poros, fagyott, hervadt, rothadó növényi részt. Fiókanevelő családnál a zöldet mindig a lágyeleség után adjuk (ez a félérett magvakra nem vonatkozik!), nehogy a szülők ezzel tömjék meg a kicsiket.

Zöldeleséget egész évben találunk. Velük együtt tárgyaljuk azokat a növényeket is, amelyek félérett-érett magjait is etetjük. Talán a leghálásabb közülük a tyúkhúr. Kertben, szőlőkben, kapás kultúrákban, ligetekben, erdőszéleken is előfordul. Rövid életű, de majdnem egész évben megtaláljuk. Télen, a hó alatt áttelel és a napsütötte foltokon sokszor gyűjthető. Levelein kívül húsos szárát, virágját, magvait is fogyasztják hullámosaink. Tavasztól őszig megtaláljuk a nyári perjét, ezt a kerti utak mentén, ágyásokban előforduló, aprótermetű pázsitfűfélét. Kora tavasszal, utak mellett, lejtőkön szedhető a martilapu virága, később a levele is. Ugyancsak a kora tavasz zöldelesége a salátaboglárka levele, erdőkben, parkokban, bozótosokban, akárcsak a saláta galambbegy. Az utóbbit piacokon is árulják, megtalálható szántóföldeken, utak mentén, bokros helyeken is. A pitypang, vagy gyermekláncfű fiatal példányait gyökerestül ássuk ki, és adjuk madarainknak, mivel a gyökér is sok vitamint, fehérjét, szénhidrátot tartalmaz. Féléretten addig etethető, amíg a termését el nem röpíti.

Nyár elejétől, a réten, kaszálón, parlagon tömegesen sarlózhatjuk a felmagzott pázsitfüveket. Csomóba kötve, a volierbe felakasztva, nagyon kedves látványt nyújt a rajta tornászó, tarkabarka hullámosraj. Nem sokkal később, már a búza és zab félérett kalászai következnek. Nyáron jelenik meg a fekete üröm, másfél méteres szárával. Tőből levágva, szintén a röpdébe akasztható.

Kertünkben már tavasztól megterem a saláta, később a mangold, endívia, spenót. A, tejeskukorica hullámosaink kedvelt csemegéje, akárcsak a félérett napraforgómag. A röpdébe tányérostul betett magot hamar elfogyasztják. Egyik csemegét sem szabad túladagolnunk, hasmenést okoz! Télen szűkösebbek a lehetőségeink, de néhány zöldféleséget azért találunk. A madarászok között nem népszerű a káposzta, pedig egy kisebb adag ebből is gond nélkül elfogy. Páronként max. egy kisebb levél fele adható. Csak élénkzöld, és nem fagyott levelek jöhetnek számításba! Hó nélküli télen bőven találunk tyúkhúrt, de szedhetünk mangoldlevelet, a bennhagyott petrezselyem levelét, stb. Értékes pótlék a különböző fák, cserjék rügyes - esetleg barkás - ága. Adható a fűz, nyár, almafa, körte, gyertyán, mogyoró, éger, szelídgesztenye, birs, szőlő, galagonya, stb. ága. A csonthéjas gyümölcsfák kérge ciánt tartalmaz, ne etessük.

Mellőzzük a kecskerágó, labdarózsa, fagyal, sárga- és fehér-akác, vadszőlő, boróka, fenyők, tuják, tiszafák ágát. A többi papagájhoz képest, madarunk nem tartozik a nagy gyümölcsfogyasztók közé. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kapható rá. Az almát, körtét, barackot, szilvát, ringlót, dinnyét szívesen veszi, sőt szoktatással az uborkát, főtt krumplit, céklát valamint a sült tököt is.

Madaraink ásványi anyag szükségletét a jól összeállított étrend zömében fedezi, pótlásra csak a kalcium és néha a foszfor szorul. Minden madártartó ismeri a szépiát, amit átfúrva felakaszthatunk a kalitban, vagy az etetőrácsban helyezzük el. Mielőtt a kalitba raknánk, ajánlatos kiáztatni és kifőzni, csökkentve a sótartalmát és a baktériumok számát. A kereskedelemben kapható műszépiák, "csonterősítők" jelentős mennyiségű foszfort és különféle nyomelemeket is tartalmaznak. Műszépiát magunk is készíthetünk. Mészport, dolomitot, zeovitot, futort, agyagot és gipszet összekeverünk, vízzel péppé gyúrjuk, majd formába öntjük. Mielőtt megkötne, drótszálat nyomunk bele, ennél fogva fogjuk rögzíteni a kalitban. Madaraink mészszükségletét cementmentes habarcsdarabokkal is biztosíthatjuk, de sok kalciumot tartalmaz a márga és az agyag is.

Hullámosaink emésztésének előnyös, ha több-kevesebb faszénhez is hozzájuthatnak. Ezt, porrá törve a lágyeleségükbe is adhatjuk, de szoktatással külön tálkából is elcsipegetik.

Változatos étrend, természetes fény mellett hullámosaink vitaminhiány okozta megbetegedésének kicsi a valószínűsége. Abban a formában, ahogy a nagykönyvek az avitaminózist leírják, nagyon ritkán találkozhatunk, csak valami hasonlóval, enyhébb formában. Most már az állatgyógyszertárakban és a kereskedésekben nagyon jó multivitamin készítményeket tudunk beszerezni.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat